Település:
Fejér megye, Dunaújváros

Kategória:
Életmód, Élet

Létrehozva:
2020-03-09 15:14:50

Cikk írója:
Rácz Edith


Faültetés

A fák ültetésének szabályai

Mikor ültessünk?

A faültetés időpontját az időjáráson túl a megvásárolni kívánt növény „kiszerelése” határozza meg, vagyis, hogy szabadgyökerű, földlabdás vagy konténeres növényt vásárolunk, továbbá, hogy gyümölcsfát vagy díszfát. Ez utóbbi lehet lombhullató és örökzöld. Időjárás tekintetében a fagyott talajba egyik típust sem szabad ültetni, továbbá kerülni kell a mínusz fok Celsius-os téli heteket is. A szabadgyökerű növényeket csak nyugalmi állapotban szabad elültetni, amely a lombhullás végétől a rügyfakadás kezdetéig tartó időszakot jelenti. Konkrétabban ősszel a lombhullás végétől a komolyabb fagyokig (talaj és hőmérséklet), valamint tavasszal a fagyos időszak elmúltával a rügyfakadás kezdetéig. A konténeres növények a téli mínusz fokos és talajfagyos időszakokat leszámítva szinte egész évben ültethetőek, a földlabdás növények esetében az ültetés ideje pedig elsődlegesen az őszi és tavaszi időszak, A két időszak közül az őszi a javasolt, mivel a tavasz a klímaváltozás miatt mára sokszor túlmegedik, csapadékhiányos és újabban korábban kezdődik. Az ősz azért előnyösebb, mert a relatíve több csapadék és az alacsony hőmérséklet miatt jobban megered a gyökérzet. Az oltványok gyökerei már ősszel és tél elején hegedni kezdenek, megkezdődik az új gyökerek fejlődése. Kora tavasszal, a nedvkeringés megindulásakor a fácska zavartalanul fejlődik tovább, a talaj tavaszig végbemenő süppedése következtében a gyökerek a téli nedvességet jobban értékesítik.Tavasszal sajnos már öntözésre kell tervezni. Öntözésre ősszel is szükséges lehet, amennyiben az ültetés a szeptemberi-októberi meleg napokon történik, főként ha csapadékszegény nyár után ültetünk.

A különböző növények ültetéséről, néhány gondolat:

A szabadgyökerű növény azt jelenti, hogy nincsenek beültetve konténerbe, sem földlabda nem található a gyökerei körül, egészen egyszerűen a gyökerei szabadon állnak. Ebből következik, hogy ezek a növények a legolcsóbbak, de egyben a legsérülékenyebbek is, hiszen a növény gyökerei az evolúció során nem úgy fejlődtek ki, hogy hosszabb ideig kibírják, ha nem kerül föld köréjük. A szabadon álló gyökerek sérülhetnek szállításkor, az ültetés előtt illetve ültetés közben. Kiszedés után és szállításkor leginkább arra kell törekedni a gyökerek épségének megőrzésén túl, hogy a gyökérzet ne száradjon ki. Célszerű beletenni egy neylonzsákba, amelyben biztosítani kell a páratartalmat víz beöntésével, vagy egy vizes rongy, papír behelyezésével. Az ültetés helyén az ültetést célszerű azonnal elvégezni, legjobb módszer erre, ha előre kiássuk az ültetőgödröt és beöntözzük előző nap este, vagy aznap reggel. Amennyiben az ültetést a fánk nevelési helyéről való kiszedését követően a végső helyre való kiültetését nem tudjuk azonnal elvégezni, akkor a növényeket ideiglenesen vermelni kell, amely 1-2 napnál ideális esetben nem lehet hosszabb. A vermelés során lefektetjük, vagy 45 fokos szögben döntve helyezzük ela növényt vagy növényeket és földet szórunk a gyökerére lazán, hogy a gyökerek sehol se legyenek levegőn. A vermelés legjobb módja, ha készítünk egy árkot, abba helyezzük be a növények gyökereit, majd a kiásott földet rászórjuk az ültetésig.

A földlabdás növények olyan növények, amelyek gyökérzete földlabdában található. Ezek a kiszerelésű növények drágábbak a szabadgyökerű növényeknél, de olcsóbbak a konténeres társaiknál. Gyökerük védve van a földlabdában, így nem olyan sérülékények, szállításkor nem száradnak ki könnyen, nem szükségesek olyan óvintézkedések, mint a szabadgyökerű növények esetében. A földlabdás növények vásárlásakor a következő dolgokra kell figyelni: A földlabdának kellően tömörnek, keménynek kell lennie, hogy megtartsa a gyökereket. Mozgassuk meg a növényt, ha a földlabda is vele mozdul, a gyökerek biztosan rögzülnek a földlabdában. A földlabda méretének arányban kell állnia a növény méreteivel. A nagy labda előny, a túl kicsi az elégtelen gyökérzet miatt viszont a növény pusztulását okozhatja. A jól elkészített földlabda gömbölyű vagy felfelé szélesedő kúp alakú. Ne vásároljunk meg olyan növényt, amelynek a földlabdája erősen lapított, vagy szétborult. Az ilyen labda már elveszítette eredeti formáját és a gyökerek is kilazultak benne. A földlabdát borító jutazsák sérülésmentes kell hogy legyen és ne nyíljon szét a varrás mentén. Amennyiben a jutazsákot tapintásra nyirkosnak érezzük, akkor a növényt megfelelő körülmények között tartották, nem száradt ki. Nagyon fontos: a növényeket ne a törzsüknél, hanem a gyökérlabdájuknál fogva emeljük fel!

A konténeres növények ültetése talán az egyik legkönnyebb és legnépszerűbb. Nagy előnyük, hogy általában kisebb a gyökérlabdájuk, mint a földlabdásoké, ezért könnyebben szállíthatók. Ezeket a növényeket konténerben nevelték, ezért kiültetéskor a gyökérzet nem sérül. Emiatt kevésbé szakszerű ültetés esetén is biztosabb az eredésük, ez persze nem azt jelenti, hogy ne tartsuk be az ültetés szakszerű szabályait.

A beültetett szabadgyökerű és a földlabdás növényt meg kell metszeni. Az ültetéskor végzett válogató metszéssel történik meg az egymást keresztező, sérült, beteg ágak eltávolítása, majd indítómetszéssel a fajra jellemző koronaszerkezet alapjának végső kialakítása. A fiatal fát a védelmi zónáján belül védeni kell a káros behatásoktól:  a talaj tömörödésétől;  a vízeróziótól és a deflációtól (szélerózió, amikor a száraz talajt elfújja a szél);  a kiszáradástól;  a pangóvízzel telítettségtől;  a gyomosodástól;  káros vegyszerek bemosódásától. Az elhelyezett védelmi elemeket és rendszereket ellenőrizni kell. A védelmi zónában mulcsozás alkalmazható. A mulcsozásra csak biológiailag lebomló anyag használható. A mulcsréteg vastagsága legalább 8 cm legyen Ősszel ültetett lombhullató fák esetében a fa tövét fel kell kupacolni, az öntözést a fagyos időszakokban szüneteltetni kell. Tavasszal a rügyfakadás kezdete előtt a földkupacot szét kell húzni. A fákat a méretüktől, az ültetési módtól, a talaj szerkezetétől és a lehullott csapadékmennyiségtől függően, alkalmanként 40 – 60 mm csapadéknak megfelelő vízmennyiséggel kell öntözni. A tű-, pikkely- és lomblevelű örökzöld növényeket télen, fagymentes időben is öntözni kell. Végül külön fel szeretnénk hívni mindenkinek a figyelmét, hogy az utóbbi években, bár éves szinten nem sokkal csökkent a csapadék mennyisége, az pont az őszi időszakban és sok esetben tavasszal is jelentősen kevesebb, mint korábban, azaz aszályos időszakok vannak! Az idei 2019- es év különösen ilyen, így idén kiemelt figyelmet kell fordítani az állandó fagyok megérkezéséig a telepítés után a bőséges vízpótlásra. Egyszóval öntözni kell, rendszeresen és alkalmanként sokat, 10-15 litert legalább, hogy az ültetőgödör teljes mélysége átnedvesedjen. Enélkül a telepített fáink talaja kiszárad, a fáink pedig nem erednek meg! A fenti tanácsok megfogadásával azonban jó eséllyel sikerrel tudunk fákat ültetni. 

Természetesen a fenti általános információk mellet meg kell ismerkednünk az ültetendő növény /fa/ tulajdonságaival. Figyelembe kell venni a hely kiválasztásánál a talaj minőséget, a növény szempontjából, és fő szempont, hogy ismerjük az ültetendő fánk helyigényét, a kifejlett növény méreteit!

Ha ezeket az alapvető szempontokat figyelembe vesszük, minden bizonnyal az elültetett fánk hosszú éveken keresztül szépségével gyönyörködtet bennünket, és árnyékot ad!

Jó munkát!